társasház

Közös tulajdon – osztatlan vagy társasházi?

Túl sokat nem kell azon tépelődni, hogy mitől is lesz igazán izgalmas egy társasház élete. A közös tulajdon használata és fenntartása számtalan kérdést vet fel, amire egy közös képviselőnek válaszokat kell találnia.

A közös tulajdon fogalmáról, a hozzá kapcsolódó jogokról és kötelezettségekről, védelméről és megszüntetéséről a Ptk XIX. fejezete rendelkezik. A társasházak esetén ez a háttérjogszabály vonatkozik azokra az esetekre, amiről a társasházi törvény nem rendelkezik. Ahhoz, hogy megértsük a különbségeket és hasonlóságokat, kezdjük a fogalmakkal.

Közös tulajdonról akkor beszélhetünk, ha valamely dolog tulajdonjoga meghatározott hányadok szerint több személyt is megillet. Az osztatlan közös tulajdon esetén egy ingatlannak több tulajdonosa van, azonban a jogosultságok – a birtoklás, használat, rendelkezés joga – mindegyik tulajdonostársat ugyanúgy megilletik, mintha egyedüli tulajdonosok lennének.

A társasház a közös tulajdon speciális formája, amelyben a tulajdonostársakat az épület meghatározott önálló részei (lakások) tekintetében külön, míg az ingatlan egyéb részei (tartófalak, kémények, tetőszerkezet, lépcsőház, pince stb.) tekintetében együttesen illeti meg a tulajdonjog. Minden külön tulajdonként meg nem határozott ingatlanrész közös tulajdonnak tekintendő. A külön tulajdon össztulajdonhoz viszonyított aránya határozza meg a közös tulajdoni hányadot.  Társasházak esetében már az alapító okiratban meg kell határozni a külön tulajdonba kerülő és közös tulajdonban maradó részeket, valamint az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányadokat. Az önálló albetét és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányad egymástól nem elválasztható. Ezért ne is próbálkozzunk a manapság divatos teremgarázsunk eladásával, ha az közös tulajdonban van. Erre a törvény nem biztosít lehetőséget.

Leave a Comment

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük